Merülj el a JavaScript nyelvben

JavaScript programozási nyelv legfontosabb parancsai egy helyen, egyedi összehasonlítás, minden egyes utasítás operátor példaprogramal bemutatva. Ezek a példaprogramok operátorai-utasításai klikkelhetők, így egyszerűen további információ áll rendelkezésünkre.

JavaScript programozási nyelv:

Program szerkezete

Lexikális elemek

Típusok és változók

Operátorok

Értékadó

Program szerkezete

 

    • Utasítások : Utasítások a programkód egy lépését adják meg.

     

    Kifejezés utasítás  : Kifejezés utasítás végrehajtása a kifejezésnek, elvégzi a teljes kiértékelést és aztán a következő utasítással folytatódik a program futása. Használt kulcsszavak: ;

     j = 3;
 ret = j<i;
 x = 10 * 5 -j;

    Összetett utasítás– blokk : Összetett utasítás más néven blokk. Több utasítás összekötésére szolgál, végeredményben egy utasításba sűrít egy blokknyi utasítást. Használt kulcsszavak: { }

    y=10;
if (x>1)
{
  x=1;
  y=y-1;
}
while (y>1)
{
  x++;
  y--;
}

    Hátul tesztelő ciklus : Feltétel tesztelése a ciklus végén történik. Ennek következtében a ciklus legalább egyszer végre lesz hajtva. Minden egyes ismétlés után leteszteli hogy teljesült-e a feltétel. ha a megadott feltétel igaz akkor folytatódik a ciklus futása ha nem akkor befejeződik. Használt kulcsszavak: do while

    do statement while (condition);

    Elől tesztelő ciklus : Feltétel tesztelése a ciklus elején történik. Minden egyes ismétlés előtt leteszteli hogy teljesült-e a feltétel. Az első végrehajtás előtt is történik tesztelés, ezért ez a ciklus használata kitűnő olyan helyzetekben ahol megeshet hogy egyszer se kell végrehajtani a ciklust. Használt kulcsszavak: while

    while (condition) statement

    Feltételes utasítás : Programunk futtatását feltételekhez köthetjük. A feltételes utasítás segítségével két irányba terelhetjük a folyamatot. Ha teljesül a feltétel akkor az első irányba folytatódik a program futása ha nem akkor a második irányba. Az irányok alatt egy utasítás vagypedig egy blokk végrehajtását értem. Használt kulcsszavak: if else

    if (condition) statement1 else statement2

    Megszakító utasítás, break : Ciklus futásának azonnali megszakítására szolgál. Meghívását követően a ciklus után következő kód kerül végrehajtásra. Használt kulcsszavak: break

    i=10;
do --i; while ( i > 0);
do {
  i++;
  if (i==5)
    break;
} while ( i <10);

    Következő iteráció elindítása: continue
    Ez az utasítás a következő iteráció elindítására szolgál. Ez azt jelenti ha meghívjuk akkor megszakítsuk a ciklus futását és a következő iterációval folytatódik a ciklus. Használt kulcsszavak: continue

    i=0;
while (i<10) ++i;
x =0;
while (i<20)
{
 i= i+2;
 if (i==16)
 {
    continue;
 }
 x++; 
}

    Növelés-Csökkentés: Növelés utasitás egy matematikai művelet ami egy adott szám 1-el növelésére szolgáll.
    Csökkentés utasítás egy matematikai művelet amely segítségével egy számot 1-el csökkenthetünk.
    Használt kulcsszavak: ++ —

    i=10;
do --i; while ( i > 0);
do {
  i++;
  if (i==5)
    break;
} while ( i <10);

Kifejezések : Kifejezések olyan kód részletek amelyek valami műveletet végeznek és a művelet eredményét adják vissza, vagypedig valami értéket reprezentálnak.

  • Kifejezések

    Aritmetikai operátorok : Matematikai műveletek elvégzésére szolgálnak. A következő alap műveletek találhatók az aritmetikai operátorok között:

    Összeadás

    par1 + par2

    Kivonás

    par1 - par2

    Szorzás

    par1 * par2

    Osztás

    par1 / par2

    Maradékképzés

    par1 % par2

    Negatív előjel

    - expression

    Logikai operátorok Három-négy logikai művelet áll rendelkezésünkre, hogy pontosan menyi az függ a konkrét programozási nyelvtől amit használunk. Ezek a műveletek segítségével bármely logikai feladatot/feltételt meg tudunk oldani. Ilyen logikai feltételek például a érték hasonlítások összekapcsolása bizonyos szabály szerint, érték tesztelések. A logikai műveleteket elsősorban feltételes utasítások végrehajtásánál használjuk.

    Logikai és

    par1 && par2

    Logikai vagy

    par1 || par2

    Logikai negáció

    ! par1

    Bitműveleti operátorok Több bitművelet áll rendelkezésünkre, a bitműveletek segitségével egész számok bitjeit állíthatjuk be vagy épp lekérdezhetjük.

    Biteltoló balra

    par1 << par2

    Biteltoló jobbra

    par1 >> par2

    Bitenkénti ÉS

    par1 & par2

    Bitenkénti VAGY

    par1 | par2

    Bitenkénti 1-es komplemens

    ~ par1

    Bitenkénti kizáró VAGY

    par1 ^ par2

    Összehasonlító operátorok Összehasonlító operátorok fő felhasználási területe a feltételes utasítások irányítása. Ezeknek köszönhetően dönthetjük el hogy egy elágazás milyen irányba haladjon tovább vagy például egy ciklus még mennyi iterációt végezzen el.

    Kisebb mint

    par1 < par2

    Nagyobb mint

    par1 > par2

    Kisebb vagy egyenlő mint

    par1 <= par2

    Nagyobb vagy egyenlő mint

    par1 >= par2

    Egyenlő

    par1 == par2

    Nem egyenlő

    par1 != par2

    Zárójel : Zárójel használatával megváltoztathatjuk a kiértékelési sorrendet, masképp fogalmazva felül tudjuk írni az operátorok preferenciáját.

    i * 0xFF
10 * 3.14
(10 - j * 0.5) * 2

    Explicit típus konverziók  : Explicit konverzió segítségével megadhatjuk hogy pontosan milyen típussal szeretnénk dolgozni. Ennek köszönhetően átírhatjuk az automatikus konverziót is.

    Explicit konverzió logikai típusra

     Boolean (expr)

    JavaScript

    További példaprogram részletek:

    Érték visszaadó konstansok : 

    Változó használat

    name

    JavaScript

    További példaprogram részletek:

Lexikális elemek

Lexikális elemek a kódban talalhátó szám, szöveg konstansok és megjegyzések.
  • Konstansok
    • Egész konstansok

      Hexadecimális: 16-os alapú egész konstans más néven hexadecimális konstans. A következő hexadecimális jegyekből állhat: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, a/A, b/B, c/C, d/D, e/E, f/F

      Egész: Decimális konstansok vagy más néven tizes számrendszerbeli konstansok. Leírásukra a matematikából megszokott arab számokat használhatjuk 0 tól 9-es számjegyeket.

      Oktális: 8-as számrendszerbeli konstansok más néven oktális konstansok. 0 túl 7-es értékig lehetnek a számjegyek.

    • Lebegőpontos konstansok

      Előjeles decimális szám, egészrészből és tört részből tevődik össze. Ezen kívül még módunkban áll 10 hatványkitevőjével is megadni a lebegőpontos számot.

    • Logikai konstansok Logikai igaz konstans: true Logikai hamis konstans: false
      a1 = !false; // a1 = true
a2 = !true; // a2 = false
  • Megjegyzések Egysoros megjegyzés: // Többsoros megjegyzés: /* */

    Egysoros megjegyzés esetén a kezdőjeltől a sor végéig minden karakter megjegyzéskent van értelmezve.
    Ezek a karakterek nem kerülnek kiértékelésre.

    Többsoros megjegyzés esetén a kezdőjel és a megjegyzés befejezésére szolgálló jelek között minden megjegyzésként van értelmezve. Ezek a karakterek nem kerülnek kiértékelésre.

Add meg itt a címsor szövegét

Típusok és változók

Típusok és változók szorosan összefüggnek mivelhogy a változók a programunk legfontosabb elemei amelyekben tároljuk az adatokat, számításaink részeredményeit. Típusok pedig a változókban tárolható adatot adják meg.
  • Típuskonverzió – Típuskonverzió segítségével megváltoztathatjuk már létező típusok típusát. Lehet explicit vagy automatikus konverzió.
    • Explicit – Explicit konverzió segítségével megadhatjuk hogy pontosan milyen típussal szeretnénk dolgozni. Ennek köszönhetően átírhatjuk az automatikus konverziót is.
      Logikai típusra: Boolean

      A kívánt típuskonverzió a következöképpen elvégezhetö:

      Leírás

       Boolean (expr)

      Használt kulcsszavak: boolean

       

      Bemenet

      • expr – Bármi

       

       

      Kimenet

      • return – Logikai érték
       

      Példaprogramok

      JavaScript

      Explicit konverzió logikai típusra lehetséges használata:

      x= true; y= false;
b= x;          // b = true
b2= x && y;    // b2 = false
b3= Boolean( 0);  // b3 = false
  • Változók – Változó adatok tárolására szolgál. Különböző helyeken deklarálható és különböző helyeken használható. Élettartalma szerint is megkülönböztethető: vannak lokális globális vagy statikus változók. Többek között Lehet használni struktúrában vagy funkcióban.
    Változó használat :
    Változó használatával a változóban tárolt adathoz férhetünk hozzá, többek között használhatjuk az értek lekérdezésére vagy az érték tárolására.

    Leírás

    name

    Data:

    • name – Változó neve

     

     

    Kimenet

    • return – Bármi
     

    Példaprogramok

    JavaScript

    Változó használat lehetséges használata:

    x = 64 / 8;   // x=8
y = x / 0.5;   // y=16
z = (x * 2 / y +5);// z=1.1

Operátorok

Operátorok valamilyen műveletet végeznek el az operandusok közöt, ez a művelet lehet matematikai, logikai vagy bitenkénti.

Zárójel: ( )

  • Aritmetikai – Matematikai műveletek elvégzésére szolgálnak. A következő alap műveletek találhatók az aritmetikai operátorok között:
    Összeadás: + Kivonás: – Szorzás: * Osztás: / Maradékképzés: % Negatív előjel: –

    Összeadás matematikai művelet, használható egész es lebegőpontos számok esetén. Összeadás aszociativ művelet ezért nem fontos a bemeneti paraméterek sorrendje.

    Kivonás matematikai művelet, használható egész es lebegőpontos számok esetén. az első operandusból kivonja a második operandust. Ebből következik hogy nem asociatív.

    Szorzás matematikai művelet, használható egész es lebegőpontos számok esetén.Szorzás aszociativ művelet ezért nem fontos a bemeneti paraméterek sorrendje. Figyelni kell hogy a kimenet típusa megfelelő nagy legyen, máskép a művelet könnyen túlcsordulást okozhat. Példaként kettő 16bites szám szorzatát legalabb 32bites változóba rakjuk hogy elkerüljük a túlcsordulást.

    Osztás matematikai művelet, használható egész es lebegőpontos számok esetén.

    A maradékképzés segítségével kiszámíthatjuk az egész osztás után keletkező maradékot. A maradékképző művelet segítségével egyszerűen vizsgálhatjuk az egész számok oszthatóságát, ha az eredmény 0 akkor a kettő szám maradék nélkül osztható.

    Negatív előjel kifejezések előjelének megváltoztatására szolgál. Negáció ként működik: ha a kifejezés értéke pozitív akkor az eredmény negatív lesz, és ha a kifejezés negatív akkor az eredmény pozitív lesz.

  • Logikai – Három-négy logikai művelet áll rendelkezésünkre, hogy pontosan menyi az függ a konkrét programozási nyelvtől amit használlunk. Ezek a múveletek segítségével bármely logikai feladatot/feltételt meg tudunk oldani. Ilyen logikai feltételek például a érték hasonlítások összekapcsolása bizonyos szabály szerint, érték tesztelések. A logikai műveleteket elsősorban feltételes utasítások végrehajtásánál használjuk.
    Logikai és: && Logikai vagy: || Logikai negáció: !

    Logikai és a következő képpen működik: csak abban az esetben igaz ha mindkét bemenet igaz minden más helyzetben az eredmény hamis. A következő táblázatban megtekinthető az összes lehetőség:

    információ a táblázathoz: a,b bemenet, x eredmény

    abx
    HamisHamisHamis
    HamisIgazHamis
    IgazHamisHamis
    IgazIgazIgaz

    Logikai VAGY a következőképpen működik: csak abban az esetben hamis ha mindkettő bemenet hamis minden más helyzetben az eredmény igaz. A következő táblázatban megtekinthető az összes lehetőség:

    abx
    HamisHamisHamis
    HamisIgazIgaz
    IgazHamisIgaz
    IgazIgazIgaz

    A Logikai negáció művelet egy érték ellentétjének a meghatározására szolgál. a mi esetünkben: igaz érték esetén a kimenet hamis, és hamis bemenet esetén a kimenet igaz. A következő táblázatban megtekinthető az összes lehetőség:

    ax
    HamisIgaz
    IgazHamis
  • Bitműveleti – Több bitművelet áll rendelkezésünkre, a bitműveletek segitségével egész számok bitjeit állíthatjuk be vagy épp lekérdezhetjük.
    Biteltoló balra: << Biteltoló jobbra: >> Bitenkénti ÉS: & Bitenkénti VAGY: | Bitenkénti 1-es komplemens: ~ Bitenkénti kizáró VAGY: ^

    Biteltoló balra a bemeneti egész szám bitjeit anyiszor lépteti balra ami a második bemenet értéke. A kilépő bitek elvesznek és az újonan bejövő bitek értéke 0 lesz. Biteltoló balra műveletet a 2-hatványával való szorzásra is felhasználhatjuk. például 8-t eltoljuk 2 vel az eredmény 32, ez ugyanaz mint ha 8 szoroztuk volna a 2 a másodikonnal ami 4 es 4 szor 8 az pedig 32.

    Biteltoló jobbra a bemeneti egész szám bitjeit anyiszor lépteti jobbra ami a második bemenet értéke. A kilépő bitek elvesznek és az újonan bejövő bitek értéke 0 lesz. A biteltolás jobbra használható a 2-hatványával való osztásra. Példa 256 osztása a 2 a 3-dikonal: 256-t eltoljuk jobbra 3szor és az eredmény 32.

    Bitenkénti És más néven bit törlő művelet. A logikai ÉS műkodése alapján kapta a bittörlő nevet:csak abban az esetben igaz ha mindkét bemenet igaz minden más helyzetben az eredmény hamis. Ez változókra áttvezetve azt jelenti hogy csak azok a bitek maradnak 1-sbe allítva ahol mind a kettő bemenetben 1s volt ellenkező esetben nulláz. Ezt a tulajdonságat kihasználhatjuk peldául külonböző bit értékek lekérdezésénél a következő képpen: például ha a változó 3dik bitjének az értékére vagyunk kiváncsiak, akkor a valtozón és a 4-s számon elvégezzük a bitenkénti és műveletet, és ha az eredmény 4-s akkor az azt jelenti hogy a kérdezett bit be van állíttva, és ha nem 4-s akkor a tesztelt bit nincs beállítva, szóval 0. És hogy miért a 4-s számot hoztam fel példára? a 4-s szám bitekkel ábrázolva: 0100, csak a 3dik bit van 1-be állítva, épp az amit tesztelni szeretnénk.

    Bitenkénti VAGY más néven 1-be állító. A logikai VAGY alapján kapta az 1-be állító nevet: csak abban az esetben hamis ha mindkettő bemenet hamis minden más helyzetben az eredmény igaz. Ez változókra áttvezetve azt jelenti hogy csak azok a bitek maradnak 0-ba allítva ahol mind a kettő bemenetben 0s volt a bit, ellenkező esetben 1-be állít. Ezt a tulajdonságat kihasználhatjuk peldául külonböző bitek beállítására: vegyünk egy példát van egy változónk aminek a 5,6 os bitjét 1be szeretnénk állítani. Szükségünk van egy számra ahol a 5,6-s bit 1 és az összes többi 0: 00110000 ez hexadecimálisan 30 decimálisan 48. A 48-as számon és a változónkon elvégezzük a bitenkénti VAGY műveletet és az eredmény 5,6 os bit 1-be állítva és a többi pedig azonos a változónk bitjeivel (xx11xxxx)

    Bitenkénti 1-s komplemens más néven bitenkénti negáló vagy tagadó művelet. A logikai negáció alapján műkodik, ha a bemenet 0 akkor az eredmény 1 és ha a bemenet 1 akkor az eredmény 0. Használható például bitek törlésénél, beállításánál a maszk egyszerűbb létrehozása érdekében. például be szeretnénk allítani egy változó összes bitjét az első 3 bit kívételével, akkor a bitenkénti VAGY-t fogjuk használni, itt szükségünk van egy maszkra ami 16bites változó esetén 65528-t, de a bitenkénti negáció használatával ezt egyszerűen helyettesíthetjük a 7 számmal. A gondolatmenet a következő az első 3 bit kivételével szeretnénk a biteket beállítani, ehhez olyan maszkra van szuksegünk ahol az első 3 bit nulla és a többi egyes, ennek az ellenkezője az első 3 bit egyes és a többi nulla, ezt a számot könyű fejben kiszámolni és aztán alkalmazni a bitenkénti tagadó műveletet és kész.

    Bitenkénti 1-s komplemens más néven bitenkénti negáló vagy tagadó művelet. A logikai negáció alapján műkodik, ha a bemenet 0 akkor az eredmény 1 és ha a bemenet 1 akkor az eredmény 0. Használható például bitek törlésénél, beállításánál a maszk egyszerűbb létrehozása érdekében. például be szeretnénk allítani egy változó összes bitjét az első 3 bit kívételével, akkor a bitenkénti VAGY-t fogjuk használni, itt szükségünk van egy maszkra ami 16bites változó esetén 65528-t, de a bitenkénti negáció használatával ezt egyszerűen helyettesíthetjük a 7 számmal. A gondolatmenet a következő az első 3 bit kivételével szeretnénk a biteket beállítani, ehhez olyan maszkra van szuksegünk ahol az első 3 bit nulla és a többi egyes, ennek az ellenkezője az első 3 bit egyes és a többi nulla, ezt a számot könyű fejben kiszámolni és aztán alkalmazni a bitenkénti tagadó műveletet és kész.

    Bitenkénti kizáró VAGY művelet fő felhasznállási területe a titkosítás, mivelhogy olyan tulajdonsággal rendelkezik hogy ha újbol alkalmazzuk az eredményre ugyanazt a maszkot akkor vissza adja az eredeti bemenetet, így a maszk szerepét felfoghatjuk mint egy kulcsszót is. A működése a következő: ha az egyes bitek értéke azonos akkor az eredmény 0, és ha a bitek értéke különböző akkor az eredmény bitje 1-s lesz. A titkosításon kívül még ketttő azonos méretű változó értékcserélésénel is ki lehet használni, ebben az esetben az előny abban rejlik hogy nincs szükség harmadik változóra a csere lebonyolításához.

  • Összehasonlító – Összehasonlító operátorok fő felhasználási területe a feltételes utasítások irányítása. Ezeknek köszönhetően dönthetjük el hogy egy elágazás milyen irányba haladjon tovább vagy például egy ciklus még mennyi iterációt végezzen el.
    Kisebb mint: < Nagyobb mint: > Kisebb vagy egyenlő mint: <= Nagyobb vagy egyenlő mint: >= Egyenlő: == Nem egyenlő: !=

    Kisebb mint operátor egy logikai operátor ami két szám összehasonlítására szolgál.

    Nagyobb mint operátor egy logikai operátor ami két szám összehasonlítására szolgál.

    Kisebb vagy egyenlő mint operátor egy logikai operátor ami két szám összehasonlítására szolgál.

    Nagyobb vagy egyenlő mint operátor egy logikai operátor ami két szám összehasonlítására szolgál.

    Egyenlő operátor egy logikai operátor ami két szám összehasonlítására szolgál.

    Nem egyenlő operátor egy logikai operátor ami két szám összehasonlítására szolgál.
  • Értékadó Értékadás: =

    Értékadás változó értékadására szolgál. Használhatjuk bármilyen adattípussal egyetlenegy feltétel van hogy az első paraméter(bal oldal) értékfelvevő legyen. Programozási nyelvektől függően lehetnek különféle feltételek hogy milyen típusú változóba milyen típusú értéket lehet megadni.

Utasítások

Utasítások a program megírásának fő elemei. Általában érvényes egy sor utasítás egy sor programnak felel meg. Utasítások fő csoportja: ciklusok, programelágazások és vezérlésátadások.

Kifejezés utasítás: ; Összetett utasítás – Blokk: { }

  • Ciklusok Hátultesztelő ciklus: do while Elöltesztelő ciklus: while
  • Feltételes utasítás Feltételes utasítás: if, if else
  • Ugró utasítások Megszakító utasítás: break Következő iteráció elindítása: continue
  • Növelés csökkentés Növelés utasitás: ++ Csökkentés utasítás: —